Harcolt, ahogy bírt. Ötven percen keresztül sérülten is helytállt a szigetszentmiklósi védelem tengelyében. Mi az, hogy helytállt: gólt sem kapott a hazai társulat a szerdai, Ferencváros elleni Magyar Kupa-mérkőzésen. Kockázatot vállalt szereplésével, ám ki lenne az, aki nem akarna pályára lépni előző egyesülete ellen?

– Látom, nem az igazi a lába. Ez a fájdalom vagy a fáradtság?
– Ez a fájdalom, sajnos – felelte Rédei Milán. – A lovaglóizmomat a 70. perctől kezdve éreztem, no de nem is edzettem vele a héten, kérdéses volt a játékom is. Éreztem, hogy elfáradt ekkorra, ráadásul mind a két vádlim elkezdett görcsölni a hosszabbításban. Rettentően görcsölt, még most is érzem. A combomat nem, de a vádlimat…

– Azt vallja, nagyon rossz így kiesni, vagy inkább azt, hogy nagy dicsőség, hogy idáig eljutott a társaság?
– Mindkettőt. Nagy dicsőség, hogy egy Fradi ellen partiban tudtunk lenni, de a tizenegyes-párbaj teljesen szerencsejáték. Ugyanígy Kálmi (Szabó Kálmán – a szerző) is foghatott volna hármat, ezt nem lehet kiszámítani. Mint ahogy senkit nem lehet hibáztatni, mert aki odaáll, csak az tud rontani. Senki nem is szólalt meg ezzel kapcsolatban az öltözőben. Csalódott is vagyok, mert ha már idáig eljutottunk, lehetett volna nekünk is szerencsénk. Bíztam benne, bár tudtam, hogy Holczi (Holczer Ádám, a Ferencváros kapusa – a szerző) jól védi a tizenegyeseket, reménykedtem, hogy Kálmi is. Így jött össze. Szégyenkeznivalónk persze egyáltalán nincs.

– Hitte volna, hogy ilyen kiélezett meccs lesz?
– Számítottam rá, hogy szoros lesz. Egyáltalán nem gondoltam nagy vereségre, ismerem az ellenfelet, nagyjából tudtam, kik fognak játszani. A mezőnyben valóban többet birtokolta a labdát a Fradi, de ez annak volt köszönhető, hogy erővel sokkal jobban bírták. Nekünk nincs mindennap edzésünk. Én például nem edzettem fél hete, biztos vagyok benne, hogy ez is probléma volt. Csak erőnlétileg nőttek fölénk. Volt olyan periódus, amikor meg is tudtuk tartani pár percre a labdát, bár tény, inkább a Fradi akarata érvényesült. De nagyon nagy helyzeteket ők sem hagytak ki, legalábbis nem emlékszem rá. Sőt, ha az elején Csuri (Csurka Zoltán – a szerző) nem passzolja be, hanem ellövi, mi vezetünk egy-nullára és lehet, hogy másként alakul a meccs.

– Azért csak nem elégedetlen, ugye?
– A csapat teljesítményével teljes mértékben elégedett vagyok, az enyémmel nem igazán, de talán nem is tehetek róla, mert azt mondom, mert edzés nélkül egy ilyen meccsen végig játszani nagyon nehéz. Úgy meg főleg, hogy görcsöltem... Nem volt több cseréje Peti bá’-nak (Rubold Péter, a Szigetszentmiklós edzője – a szerző), ezért nem tudott lehozni. Amiatt talán magammal is elégedett lehetek, hogy végigharcoltam, kibírtam a mérkőzést. Végül is az eredménnyel is, de közben a csalódottság is ott van, ha már itt voltunk, nem sikerült… Kicsit bánt, de inkább a Fradinak van szégyenkeznivalója.